Kislinda

Napok óta sikítozok, visongok, hangoskodok - elég komoly hangerővel.
Eddig is tudtam sikítozni, néha sikítoztam is, de mostanában rájöttem, hogy ez milyen nagyon jó dolog és művelem is rendesen. Sokat gyakorlok, igyekszem sikítozásaim-visongásaim tökéletesíteni, hosszan és hangosan a cél :-) Barátaimmal is így beszélgetek.
Anyáék "nagyon" örülnek neki, néha mondják, hogy majdmegsüketülnek :-)) De persze nagyon aranyosnak tartják produkcióim. Apa Kislindának nevez - bár én nem tudom miért...

Baján

Még mindig karácsony, ilyenkor találkozni kell az összes családdal, így leutaztunk messzi nagyiékhoz (zapa nevezte el így őket). Ez volt a második utam Bajára és ugyanolyan jól bírtam, mint az elsőt. Ügyesen utaztam végig a majdnem kétésfél órát Suziban, aludtam és sokat nézelődtem - már amennyire kilátok az ablakon... Nem volt probléma az evéssel, alvással Baján sem, ott is éltem a szokásos életem, ami meg volt "kicsit" fűszerezve egy csomó mászkálással, idegenekkel, új hellyel, Suziba ki-be, öltözünk megyünk, vetkőzünk jöttünk programmal...de én eléggé élveztem, hiszen egy csomó új dolgot láttam. Nem unatkoztam :-) Kaptam egy csomó ajándékot is. Kettőt aludtunk ott.

Finom lábujjak

Ma egy új finom falatra (vagy kis falatokra) tettem szert. Lábujjaim eljutottak a számig, meg is kóstoltam őket és nagyon tetszett. Új finom kis falatok:-)

Még karácsony

Ma közeli (ha már van messzi, akkor ők legyenek a közeli:-) nagyiék jöttek hozzánk karácsonyi ebédre, na meg a nagybácsi.

Én nem igazán értem, mi ez a karácsony, ami nekem újdonság, hogy van egy fa a nappaliban, aminek az ágait lehet húzgálni, meg díszeket fogdosni, leszedni...

Boldog karácsonyt!

Textil pelus avatás

A mei-tai-al együtt még egy újdonság érkezett hozzánk. Mosható pelusok! Anya már régóta forgatta fejében ezt a mosható pelus témát. Már születésem előtt gondolkodott rajta, hogy jó fejnek kéne lenni a környezettel és nem utolsó sorban a popsimmal szemben és ki kéne próbálni. Mostanra beérett a dolog:-) Az elmúlt hetekben nagyon sokat tanulmányozta a neten, hogy hogyis van ez, milyen fajtái vannak....aztán megszületett a rendelés. Első körben próbaként Bambinomio pelusokkal kezdünk, néhány darabbal, aztán meglátjuk mi lesz a folytatás. Ma jött el a napja, hogy fel is kerüljön az első a popsimra. Azt hiszem nagyon más mint az eddigi eldobható pelusaim :-)

Miért mosható pelusok? Mert ...

• környezetbarát, nem termelünk vele 1 tonnányi szemetet a pelusozási időszak alatt
• az eldobható pelenka 50-100 év alatt bomlik le
• jó a baba bőrének: természetes anyag (pamut, bambusz) érintkezik a bababőrével, ellentétben az eldobható pelusok műanyag és zselésítő kémiai anyagával
• hamarabb lesz szobatiszta a baba (érzi a nedvességet)
• jót tesz a baba tartásának, csípőjének, mert jobban széttartja a lábukat
• sok féle fajta, fazon, szín kapható belőle, így anya élvezzetel kutakodhat, milyet is vegyünk :-)
• olcsóbb, kivéve ha az anyát nem kapja el a textil-pelus-hobbi :-) (olvastunk ilyet:-)
• akár több gyerkőcöt is kiszolgál, jó lesz a tesónak is
• a mai textilpelusok, vastagabbak, sokkal nedvszívőbbak, mint a régi tetra pelusok
• korán kezdődik a gyerkőcnél a környezettudatosságra való nevelés

Mei-Tai avatás

Ma felavattuk az hordozó-batyunkat. Reggel nagyon gyorsan összeszedelőzködtünk és még a tömeg előtt elindultunk megvenni a még hiányzó ajándékokat. Suziból kiszállás után, anya pocakra kötött és batyusan indultunk be az áruházba. Még soha nem láttam ilyen szögből a kinti (azaz benti, de nem otthoni) világot, nagyon érdekes volt. Láttam sok-sok embert, meg nem is tudom miket, elsuhanó hangokat, fényeket ... Aztán be is aludtam kicsit anya pocakján. Több mint 1,5 óráig voltam batyubabásan. Azt hiszem mindannyian megvagyunk elégedve a Mei-Taiunkkal :-)
Izgi volt!!!

Nagybácsi

Ma hazajött ünnepekre a "gazdag londoni" nagybácsi.
Hozott nekem Hintakaticát, hogy majd a Jézuska hozza nekem, vagy hogyis van ez ... én erről még nem tudok :-)



Most látom, hogy egy csomó dolog történt ma :-)

Megjött a Mei-Tai-unk

Megjött a várva várt Mei-Tai-unk! Anya már nagyon kíváncsi volt, hogyan fog kinézni és még kíváncsibb arra mennyire fogjuk szeretni. Rögtön ki is próbáltuk, apát is ebben vártuk haza. Furcsa volt, hogy anya mit is akar velem, mit kötöz....de mikor már "készen" ültem anya pocakján, azt hiszem tetszett a dolog, jó volt a batyuból nézelődni. Anya így batyubabának hív :-) Anyának és apának is nagyon tetszik.

Aztán majd meglátjuk, milyen lesz kint igazi (hosszú) sétakor...

Mei-Tai

A Mei-Tai egy ősi babahordozó eszköz, melynek története évszázadokra nyúlik vissza és ma nyugaton reneszánszát éli. A hordozó gyökerei Ázsiában keresendők, ahol az anyák gyakran hordozták úgy gyermekeiket, hogy egy kendő segítségével testükre kötözték őket. A Mei Tai egy jellemzően négyszögletű, többrétegű "body"-ból és 4 pántból áll. A derékpántok rövidebbek, a vállpántok hosszabbak, mert azokat keresztezve kell megkötni.
Tökéletes tartást biztosít a babának, kényelmes viselet, minden hordozási helyzet megköthető vele, és szinte lehetetlen elrontani.

• A baba kényelmesen ül, lába nem lóg.
• Elöl, csípőn és háti hordozásra is használható.
• Egyszerű megkötni.
  
  

Pocakról hátra

Anya és apa már régóta lesi a pillanatot, hogy mikor is leszek hajlandó megfordulni, mert mostanság még ők forgatnak pocakra meg vissza. Bár már nem sok hiányzik, hogy hátról pocakra forduljak, csak egy pici lendület kéne még hozzá, ezért úgy gondolták, hogy biztos, hátról pocakra fogok először fordulni. De én nem úgy gondoltam :-) Úgy gondoltam, megmutatom, hogy pocakról hátra lesz az első önálló fordulásom.

5 hónapos vagyok

Már 5 hónapos vagyok, anya szerint hihetetlen...nagyon gyorsan telik az idő. Mindjárt itt vannak az ünnepek, gyorsan el is telnek, aztán hipp-hopp fél éves leszek … - mondja Anya.
Pontosan 5 hónapos koromra dupláztam meg születési súlyomat, 6,6 kg vagyok.
Hogy hány cm, anyáék nehezen tudják lemérni, kb 64-65 ... az biztos, hogy a 62-es ruhák rég nem jók rám, a 68-asok talán picit még nagyok.
Miket csinálok 5 hónaposan?
Nagyon sokat örülök, mosolygok, néha kacagni is kedvem támad :-)
Sokat dumálok, néha be nem áll a szám. Különösen este vagyok beszédes kedvemben, esti mesét mondok :-)
Sikítozok, ha valaminek nagyon örülök, vagy valamit nagyon várok (cicit:-)), vagy csak épp észreveszem, hogy milyen jó is sikítozni, akkor sikongok egy kicsit, aztán még egy kicsit, még egy kicsit...Most már nem kell a kezembe adni a játékaimat (de azért ha kapom elfogadom:-), ha ott vannak mellettem, akkor egyedül is el (fel) tudom venni őket és játszom velük. Pocakon fekve már nem csak könyöklök, hanem ki tudom nyomni magam, amolyan fekvőtámaszosan. (Ezt pár napja fedeztem fel.) Így még jobb a kilátás :-)Minden érdekel, mindent meg akarok fogni és meg is fogom, ha elérem, jól megtapogatom és irány a számba kóstolóra. Még a falat is képes vagyok élvezettel tapogatni. Szeretek a hűtő előtt elidőzni és leszedegetni a plüs mágneseket.
Ja, és már semmi problémám nincs a fürdős vízilovammal, megvan a fogása és a számban a helye :-)

Mostanában hosszabb ideig tart a pelusozásom, mert nagyon szeretem fogdosni a lábam (lábujjaim) mikor nincs rajtam pelus. Az is izgi, ha nincs rajtam zokni, és az is, ha van. Ha van, addig húzom, míg el nem ér a számig (akkor jó nyálas lesz és anya le kell cserélje) vagy lehúzom teljesen. Állítólag ez nagyon aranyos elfoglaltságom, anya nagyon szereti.

Kicsit más az elalvási szokásom, mint 4 hónaposan. Néhány héttel ezelőttig anya ölében feküdve aludtam el, általában leültünk a fotelbe és anya elringatott, ringatás, éneklés … és pár perc múlva találkoztam is az álommanókkal. Most 2 variáció él: vagy anya letesz a kiságyamba és ügyesen elalszok egyedül, vagy anya ölében is nagy sírásokkal tiltakozom az álommanók ellen (miközben jó fáradt vagyok), aztán nagy nehezen elalszom.De ennek ellenére sokat és ügyesen alszom, úgy ahogy egy hónapja a napirendembe leírtam (írattam). Még mindig él a napirendem :-)
Szeretek állni, bár nem nagyon engedik anyáék, állítólag még nem szabad, pedig az olyan jó, állva mindig nagyokat mosolygok vagy sikongva kacagok.

Smilebox - Blanka lányka 5. hónapja

Make a Smilebox slideshow

Nagy vidámság!!! :-)))

.

Zapa nincs

Megint egyedül vagyunk itthon anyával, apa tegnap Ausztriába ment dolgozni és holnap jön haza. Én jobb szeretem, ha apa délután hazajön és lehet neki mosolyogni, meg repülőzni vele. (Anya is.)
Anya szerint érződik rajtam, ha apa nincs itthon, olyankor kicsit nyűgös vagyok.
Háát ma amúgy is kicsit félresikeredett nap lett, eladudtam ebéd után, így "csúszott" minden, ilyen nagyon ritkán szokott előfordulni, mármint, hogy így csúszik a nap. Ezt ma én is nehezen viseltem.

Ma ittam nagy üveg pohárból! :-) Anya kezéből akartam kivenni a poharat mikor ivott, erre kaptam anyától egy tiszta poharat kevéske vízzel. Persze azonnal a számba akartam tömni, anya segített, megmutatta, hogyan kell inni belőle. Izgi volt, alig akartam letenni!

Édes béke

Származási hely: Blanka lányka 5. hónapja

Hétvégi összefoglaló

Jó csavargós hétvégénk volt. Szombat délelőtt elindultunk nekem ruhát venni. Overálra van szükségem, olyan meleg kezes-lábas valamire, amiben nem fázom a hintómban. Kaptunk is egy szépet anya kedvenc baba-turijában. Aztán elmentünk meglátogatni Zsu nagynénim üzletét a Váci utca mellett, melyet pár napja nyitottak. Ez nekem nagyon jó, mert így ha esetleg bemegyünk Pestre van hol kajcsiznom és nem kell hazarohanni cicizni. Szóval ott megebédeltem és utána elsétáltunk a Vörösmarty térre megnézni a karácsonyi vásárt. Nekem (meg anyának) külön élmény (?) volt, mert most először voltam kenguruban. Anyáék már régóta szeretnének valamilyen hordozót venni, de még nem döntötték el, hogy kenguru vagy kendő kéne ... Ezt most kölcsön kaptuk a hétvégére. Anya szerint ez nagyon kényelmetlen fajta volt nekem. Elég zsufis, hangos volt a karácsonyi vásár, túl sokáig nem bírtam, sült kolbászra meg egy kis sétára adtam időt anyáéknak.
Anya már nagyon készül hordozót venni, napok óta ezt nézegeti a neten és rá is kattant nagyon egy mei-tai-ra. Ez se nem kendő, se nem kenguru, de erről majd később…:-)

Ma hatalmasakat kacagtam-nevettem egyhuzamban sokáig. …….. Eddig ilyet így nem csináltam, de nagyon tetszett mindenkinek. Eddig is kacagtam már, de ennyit így, szinte megállás nélkül sokáig csak ma. Nagyon jó muri volt anya pocakján ugrálni, így muszáj volt hangosan kacagni-sikítozni…….:-)

Történt még egy érdekes dolog a hétvégén, sétához készülődtünk és apa sapkában jött be értem a szobába. Jól megijedtem tőle, nem ismertem meg apát, még soha nem láttam sapkában.

Mostanában olyan ügyes vagyok, hogy egyedül alszom el. Ez azt jelenti, hogy nem anya karjaiban szundítok el, hanem anya mikor már látja, hogy kezdek fáradni, berak a kiságyamba, betakar, megsimogat … és én egyedül megkeresem az álommanókat. Ez csak a napközbeni alvásokra igaz, este maradnak anya karjai, úgy látom anya ragaszkodik hozzá, de én sem bánom. :-)

Aranyos :-)

Ma anya szerint csináltam egy nagyon aranyos új dolgot: pelus csere közben, megfogtam kis kezemmel a meztelen kis tappancsom. Nagyon édes volt, ahogy a lábujjaimat fogdostam :-)

Pocakon feküdve már nemcsak megfogom a játékomat, hanem érdeklődve játszadozom is vele.

Oltás

Megint kaptam egy oltást. Ez volt a 2. pneumococcus oltásom. Ma nagyon ügyesen viselkedtem a doktor néninél, csak annyit sírtam amennyit kell :-) Aztán úgy lefárasztotta a pici szervezetemet az oltás, hogy átaludtam a fél délutánt, a teljes ebéd utáni ceremóniát és a sétaidőt.

Aktív pocakos élet

Hűha … már december van … hogy mit is csináltam az elmúlt majdnem két hétben….?
Továbbra is minden kajcsizás után pocakon fekvés van, ami kezd egyre aktívabb szórakozás lenni.
Most már pocakon fekve jobb kezemmel nyúlok tárgyakért és meg is fogom őket, pl. kiselefánit.
Sőt, pocakon fekve is beszélek, magyarázok!
Lerakom a fejem! Eddig nem mertem ilyet csinálni, ha már elfáradtam tartani, inkább szóltam, hogy ELÉG fordítsatok meg, de le nem raktam volna semmi áron! Most már rájöttem, hogy az nem is olyan rossz, úgy lehet kicsit pihenni :-)
Már nem beszélek nyálas-fröcsögősen, most már nincs kedvem, lehet, hogy majd egyszer még lesz…. Viszont továbbra is sokat beszélek, főleg nagy mese…..estéket tartok.