tisztababa.hu

A jövőben itt található Blanka lányka blogja:

http://tisztababa.hu/Baba_Andi

:-)

Első vonatos utam

Anyának ma dolga volt a nagy Pesten, így be kellett utaznunk. Először anya hátára pattantam, majd elsétáltunk az állomásra és felültünk egy nagy zajos vonatra. (Anya szerint koszos is volt, meg nagyon régi.) Nekem azért meglepetés volt, egy kicsit meg is ilyedtem, bőgtem is egy kicsit, mikor anya lerakott a hátáról, a vonat meg jó hangosan elindult. Ez nem olyan kis aranyos volt, mint az én játékvonatom. De aztán rájöttem, hogy izgi ez, csak úgy suhannak el melletünk a fák, házak....nem is értem teljesen hogyan, mi történik. De nagyon figyeltem. Hazafelé már rutinos utas voltam, csak figyeltem-figyeltem rutinosan....:-)

Baba-mama klubunk

Zenebölcsi

Egyik játszóteres - uszis kispajtáséktól tudtuk meg, hogy itt a közelünkben van zenebölcsi. Ma délelőtt el is mentünk anyával kipróbálni. Nagyon sok játék van ott. Az első félórában olyan van, hogy egy körben ülünk-állunk és anyával és a többiekkel együtt mondókázunk, énekelünk, mocorgunk, aztán jöhet a másik fél óra amikor mindenki azzal játszik amivel akar. Mondanom sem kell engem inkább a játékok kötöttek le. Mondókázás közben is el-el lógtam a játékok felé. Meg nem is értettem mindig mi folyik ott, mert egyszer adtak sok-sok labdát amit lehetet gurígatni akinek csak akarjuk, de aztán egyszercsak hopp, azt mondták vége ennek a játéknak és összeszedték a labdákat. Én nagyon szeretem a labdákat. Voltak ott más gyerkőcök is, 7 -en vagy 8-an voltunk. Úgy gondolom izgis volt, biztos fogunk máskor is menni.

Gyümölcs, zöldség helyzet

Nagy gyümölcs rajongó vagyok és a zöldségeket is nagyon szeretem. Egész nyáron sok gyümölcsöt ettem és tetszett, hogy volt sok új féle falat, íz. Egyik nagy kedvencem a sárgadinnye volt, a piros dinnye nem ízlett annyira. Abból is ettem pár falatot, de a sárgából termeltem rendesen. Minden délután uzsira eszünk anyával sok gyümölcsöt, van mikor délelőtt is kapok. Ilyenkor le szoktunk ülni a földre, van mikor kint az erkélyen, és anya elkezd gyümölcsöt pucolni és meg bokros teendőim közben falatozgatok. Rengeteg barackot megettem eddig. Akár 4-5 barackot is képes vagyok bepakolni a pocakomba uzsikor. De szeretem a körtét is, és most az újdonságos nagy kedvenc a szőlő. A biztonság kedvéért anya félbevágja a szemeket, én meg pakolászom szorgosan be a számba.
És a zöldségek: vékony uborka karikák, paradicsom, paprika jöhet-jöhet a pocakomba, vagyis pakolgatom én befelé. Csírát is eszem már régóta, leginkább hagymacsírát szoktunk enni mostanában. Főve is szeretem őket, répa, cukkini, és az új kedvenc a borsó. A nyaralásunkor fedeztük fel, hogy szeretem a borsót, egyenként pakolgatom a számba a szemeket - nagyon édes módon, anya szerint.

Lovas napok

Ezen a hétvégén lovas napok voltak azon a helyen ahol apa lovagolni szokott, így megvolt a hétvégi program. Kimentünk szombaton is meg vasárnap is. Volt sok-sok ló, nagy nyüzsi, versenyek ... nem a megszokott kis nyugalom áradt a lovastanyán. Kicsit meg is ijedtem, mert egy kölyök kutyus megpuszilgatott, egy csikó meg nagy rohangálásba és nyerítésbe kezdett a közelemben, olyan nagy hangja volt, hogy sírtam is egy kicsit. De jó volt, sétáltam sokat amit nagyon szeretek mostanában.

Kiskanállal egyedül

Nyaralásunk alatt jött az ihlet, hogy egyedül egyek. Mármint, hogy kanállal egyedül, mert kézzel eddig is pakolgattam a számba a finom falatokat. Kanalat ragadtam és betuszkoltam egy-két falatot a számba. Ez volt szombaton, majd vasárnap este elmentünk egy étterembe vacsorázni és hol máshol találja ki és ragaszkodik hozzá Blanka lány, hogy egyedül egyen, (próbálkozzon) kanállal, mint egy étteremben anya ölében:-) Anya meg azon küszködött, hogy ne hagyjunk hatalmas disznóólat magunk után:-) Mert hát azért nem minden talál be a számba.
Hazajöttünk és nincs mese, már kell a külön kistányér meg a kiskanalam. Egyre ügyesebb vagyok már mennyiségek is landolnak a számban:-) Így most úgy eszünk, hogy két kistányérban van az ennivalóm, egyikből etet anya vagy apa, másikból én eszem egyedül. Anya azt szereti legjobban mikor joghurtot vagy levest eszek egyedül. Én meg nem értem miért aggódik…:-)

Ágyra mászok

Mikor Baján voltunk megtanultam felmászni az ágyra, az alacsonyabb volt mint az itthoni. Remek móka volt. Itthon anya mindig lerak a nagy ágyról ha kimegy a hálószobából, hogy ne essek le. Így történt ez ma is, de mikor anya visszajött én ott ültem a nagy ágyon. Itt is fel tudok mászni az ágyra!!! :-) Mikor apa hazajött délután neki is megmutattam milyen ügyes vagyok.

Újra nyaraltunk!

Újra nyaraltunk! Most csak kis családunk, hármasban indult Gyenesdiásra, Keszthely mellé a Balcsi partra. Anya kb. 2 hónapja foglalta le nekünk a szállást, de már akkor is az utolsó pillanatban, csak nagy szerencsével kaptunk itt helyet. Ez egy 4 csillagos wellness szálloda, melynek a hotel részén kívül vannak nagyon jó áron, nagyon szuper apartmanjai is. Szerdán indultunk és hétfőn jöttünk haza. Jó hamar eltelt ez a pár nap, még maradtunk volna … Engem bármikor különösen nehezen lehetett elvonszolni a homokozóktól meg a medencétől, így féltek is anyáék, hogy fognak hazahozni J
Nagyon jól éreztem magam, egyébként is nagyon szeretek nem otthon lenni, nem azért mert rossz otthon, csak szeretem a változatosságot, itt meg különösen jó volt. Érdekes módon –jegyzi meg anya- itt nem volt egy nyíg-nyűg szavam sem. Csak hiszti, kemény akarat amikor el kellett jönni kedvenc helyeimről vagy éppen nem mehettem oda, mert mondjuk enni kellett vagy pelust cserélni. Nagyon kemény akaratom fejlődött ki az elmúlt időben, és bár beszélni még nem tudok, ennek ellenére határozottan ki tudom fejezni minden óhajom! Hatalmas hisztis bőgésekkel nem akarok kijönni a homokozóból, hatalmas hisztis bőgéssel jelzem, ha éppen nem arra kanyarodtunk séta közben amerre én akartam, mondjuk a homokozó felé….:-) Bár nem vagyok egy kezdeményező barátkozós típus, nagyon szeretem ha más gyerekek is vannak a közelemben. Ez egy gyerek-barát szálloda volt, ahol voltunk, ahová majd mindenki gyerekekkel jön, ennek ellenére nem mondhatom, hogy sikerült nagyon gyerekeznem…vagy nagyok voltak hozzám és nem foglalkoztak velem, de őket is jó volt nézni, hogy miket is játszanak, vagy kicsik voltak és a szüleik nem is hozták őket a homokozóba, vagy sokszor nem is értettük hol vannak a többiek, mert annak ellenére, hogy teltház volt, általában nyugi volt az udvaron( biztos valahol máshol volt programjuk). Igaz első nap rögtön megismerkedünk Jázmin kislánnyal és családjával, ők nagyon szimpatikusak voltak, de másnap sajnos már mentek haza.
Ott volt nagyon közel a Balcsi is, de ott csak egyszer voltunk fürdeni. Bármennyire is Balcsi rajongók vagyunk, győzött a kényelem :-) Nem kellett egy óráig cuccolni, csak kiléptünk a házból és már ott is volt előttünk minden.
A Balcsi parton másodunoka tesómákkal, Lucával és Patrikkal voltunk, mert ők is épp a közelben nyaraltak. Az is jó volt össze-vissza szeretgettek, puszilgattak engem:-) Azért itt is tetszett a Balcsiban fürdés, nemcsak Lellén.Vasárnap már nem volt annyira jó idő, így apa kitalálta béreljünk biciklit. Életemben először nagy biciklire pattantam apa háta mögé és tekertünk is. Vagyis anya meg apa tekert, én figyeltem, néha ujjszopiztam, vigyáztam a sapkámra, hogy ne vigye el a szél … ilyenkor anyáék nem nagyon tudják eldönteni, mennyire tetszik nekem a helyzet. Anyáéknak nagyon tetszett a bringázás, klassz bicikli út van a Balaton körül.

Gyerek ülésem

Anyáék úgy döntöttek kinőttem a hordozómat, ami egyben ugye az autósülésem is, így ma kaptam egy igazi klassz gyerekülést Suziba. Most már előrefelé nézek én is és egész jól kilátok az ablakon. Így már izgisebb kell legyen az utazás. Holnap lesz időm tesztelni, indulunk nyaralni!

Leviéknél

Ma elmentünk meglátogatni Leviéket (régen Levi baba volt, de most már nem baba, hanem egy nagy kisfiú:), már régen láttuk őket, ráadásul szép új házba költöztek, így azt is mentünk megnézni. Levi 2éves 4 hónapos, nem az én korosztályom és lehet, hogy ő is úgy gondolta nem vagyok oda való, mert kaptam tőle két pofont, néhány erőteljes fellökést, földet az arcomba … szóval edzett engem Levi fiú, ehhez én (még) nem vagyok hozzászokva. Azért jó volt játszani a játékaival:-)

Séta - séta

Mostanában a napi programomban előkelő helyet kapott a saját lábaimon való séta is. Nagyon ráéreztem az ízére és nagyon tetszik nekem ez a két lábon járás! Még egyedül nem megy, csak ha kezeimet fogva vezetgetnek, de így is izgi. Kint a kertben legjobb tripp-trapp sétálgatni, néha úgy beindulok, hogy már-már szaladok….főleg a szomszéd gyerekek után. És a lépcsőzés…az a nagyon izgi. Ügyesen, lelkesen lépegetek le-fel az első emeletre.

Bajai hétvége

Már rég voltunk Baján, mostanában mindig úgy alakult, hogy inkább messzi nagyiék jöttek hozzánk. De most péntek délután mi utaztunk, estére oda is értünk. Először egy kis kerti parti végére mentünk, ahol nagy sikert arattam, hogy én is sült kolbászt ettem vacsira (a sok minden más mellett:-)
Aztán mentünk haza nagyiékhoz, ahol sunyi-vidám jókedv tört rám, szórakoztattam a családot. Mert, persze kialudtam magam a kocsiban, így cseppet sem voltam álmos és az újdonság ereje mindig varázsos… Legjobb muri volt, hogy sunyi mosolyokkal kísérve ki-be kapcsolgattam a video egyik gombját:-) Ilyet otthon nem szoktam csinálni. Már mindenki álmos volt, csak én nem. Így legvégül már csak anyát szórakoztattam fél12-ig:-)
A szombat is vidám-produkciós nap volt, vendégségben voltunk vidéken, ahol nagy részt a kertben ücsörögtünk, miután kakas pörköltet ettünk. Én is! :-) (a saját ebédem után). Háát itt is nagy volt az újdonság, sok ismeretlen emberrel, de nagyon élveztem. Mostanában ez már sokkal szimpibb nekem, mint otthon lenni. Mindenkinek megmutattam kismalacos produkciómat, így volt nagy vidámság, be nem állt a szám….élveztem nagyon!Vasárnap is voltunk új helyeken, dédinél gyümölcsöt szedni, meg Luca-Patrik látogatóban, de onnan már sajnos hamar el kellett jönni, pedig de sok játék volt ott... Szóval élveztem nagyon, hogy nem otthon vagyunk, hogy minden újdonság, hogy sokan vagyunk, nem is volt egy nyüszögés sem (Anya szerint ilyenkor nem hétköznapi Blanka vagyok, aki képes egész nap csak nyüszögni…:-) Olyannyira sikerült el is fáradnom (mert persze nem elég, hogy később feküdtem, de korábban is keltem mindkét nap mint szoktam), hogy hazafelé háztól házig szunyáltam Baja-Dunakeszi kb. 2,5 óra:-)Ilyet sem szoktam napközben.

Ötödik fogam

Suziban ültünk, éppen Bajára mentünk mikor anya észrevette, hogy előbújt az 5. fogam is. Nem sokat nyígtam-nyűgtem vele, csak úgy előbújt :-) Már 5 fogam van!!!

Csak azért is….

Elkezdtem a csak azért is korszakomat élni, anyáék nagy örömére :-) Ez azt jelenti, hogy ha anyáék valamire kérnek, hogy ne csináljam, ne vegyem a számba…én csak azért is csinálom. Pont azzal hívják fel a figyelmem arra, hogy csináljak valamit, ha azt mondják, hogy ne…..Például anya megkér, hogy ne vegyem a számba a kisvonatom kis darabjait. Erre én sunyin mosolygok egyet anyára és már megy a számba a vonatkarika. Anya kiveszi, és én sunyi mosollyal csak azért is betolom a számba. Nagyon élvezem, hogy olyat csinálok amit nem szabad.

Egy picit felálltam egyedül

Úgy dönöttem kipróbálom milyen felállni egyedül. Apa pont látta, anya meg csak a végét, azt a 1-2 másodpercet amíg álltam. Nagyon ügyes vagyok:-)

Nicsak, csit-csat!

Már kezd elég hosszú lenni a hajam és a szemembe lóg. Lassan már pár hete így van ez. Mivel meleg nyár van, anya zselézni szokta (bevizezi kicsit és akkor már nem is lóg bele:-) de azt mondta, ez így nem mehet tovább, muszáj csatot használni vagy jön a hajvágás. Nagyon tiltakozom a csat ellen, valami miatt nem engedem. De nicsak, észre sem vettem és anya beletette a hajamba és milyen jól áll ...?!!:-)

Első puszik

Anya és apa legnagyobb örömére, úgy döntöttem itt az ideje, hogy ne csak kapjak, hanem adjak is puszikat! Egyszer csak anya kért puszit, én meg odafordultam és olyan csókos módszerrel adtam szájas, nyálas puszit. Aztán apának is adtam. Nagyon tetszett nekik, azt mondják nagyon aranyos:-)

1 éves szülinapom!!! :-)

Csak szólok....:-)

Aki olvassa a blogomat annak szólok, hogy itt lesz pár esemény amit ha lesz időm le is írok.....:-) de most nem érek rá....

Első nyaralásom - Balatoni pancsi

Péntek reggel elindultunk Balatonlellére és ezzel elkezdődött életem első nyaralása! Izgisnek ígérkezett mindenki számára, barátainkkal mentünk, 5 család 6 gyerekkel. Jó sok gyerkőc volt, de így volt igazán jóóó. A szülők mondogatták is, hogy hirtelen milyen sok gyerkőcük lett, nemrég pedig még együtt buliztak, most meg mindenki gyereket "cipel" ki kisebbet, ki kicsit nagyobbat :-) Kor szerint én a harmadik voltam a sorban.
Na és háát a Balaton! Mekkora nagy fürcsi-pancsi hely! Anyáék minden várkozását felülmúlva nagyon-nagyon tetszett nekem ebben a nagy-nagy vízben a pancsolás! Persze a víz nem újdonság számomra a babauszi miatt, de hát ez teljesen más volt. Leért a lábam, le tudtam ülni, anyák rohangásztak velem a vízben (szaladjunk-szaladjunk játékot játszottunk:-), van egy jó kis csónakom, jó sok nézelődni való is volt, homokos part (a felnőttek azt mondják igazi tengerparti feeling a Balatonon ez a lellei strand) - szóval volt okom az örömködésre :-)
Ami kár az az, hogy csak késő délután lehet napra és így vízbe is menni, és ezért nem jutott annyira sok alkalom a fürdőzésre. Egyszer haza is próbált kergetni minket egy kis készülődő vihar, de neki nem sikerült, majd másnap egy jó esőnek sikerült minket a szállásunkra kergetni. A szállás is jó volt, minden nap összejött ez a sok ember egy nagy teraszon beszélgetni-eszegetni-iszogatni. Első este ki is lestük őket Barnussal. Anyáék úgy gondolták, úgy mint itthon szépen időben lefekszem aludni. De én nem úgy gondoltam:-) Így anya kivitt magával a nagy társasághoz a teraszra, és lám ott volt Barnus is...jól megörültem, és jeleztem is, hogy ni-ni nemcsak én nem alszom:-) Így mi lettünk Barnussal a "parti arcok", (így hívtak minket a szülők) :-) Úgy fél12 körül aztán úgy döntöttem én is lefekszem, hogy legyen erőm másnap pancsolni! Jó nagy ágyunk volt, bőven elfértünk benne hárman (persze az utazóágyamat csak lomnak vittük:-)

Szóval jó volt nagyon ez a kis balatoni nyaralás!

Mostanában...

Mostanában ilyeneket eszem egyedül :-)

Így fürcsizem...:-)

Apa csinált nekem egy kuckót! Ha akarom bent játszok, ha akarom kint...ki-be tudok mászkáni :-)












Fárasztó a baba-kor, ma ebédkor - elaludtam az etetőszékemben:-)

Állni...állni akarok :-)

Mióta áttértem a napközbeni egy alvásra, azóta ha becsúszik még egy (pl. elzötyögtett Suzi, mert épp valahol voltunk) akkor nagyon későn jönnek hozzám az álommanók. Anyáék megpróbálnak időben lefektetni, de hiába. Először is nem kicsit méltatlakodom, hogy hogy képzelik, hogy a kiságyamba raknak, aztán gyorsan nem is maradok fekve, irány pocak, aztán csücs, üldögélek a kiságyamban, méltatlankodok tovább, beszélgetek a barátaimmal és ma végképp murisan folytattam, mert eszembe jutott, hogy ott is fel kéne állni. Mióta le van téve a kiságyam ott még nem próbáltam felállni. Na de ma este... :-) Tartottam egy gyors próbát, ami nagyon jól sikerült, mert pillanatok alatt talpon voltam hálózsákban, aztán azt játszottam sokszor egymás után, hogy leültem felálltam, leültem felálltam ... és nagyokat kacarásztam, nagyon viccesnek találtam, hogy aludnom kéne én meg ilyen jó szórakoztató játékot találtam :-) Egy darabig anyáéknak is nagyon tetszett:-))

Előzménye az volt, hogy a fürcsi-pancsi is úgy zajlott, hogy apa nem győzött (nem is nagyon tudott:-) csücsre parancsolni a kádban. Ott is állandóan felálltam.
Ma nagyon ráéreztem az ízére:-))

Este fél 10-kor még talpon vidámkodom a kiságyamban :-)

Első cipellőm

Ma megjött a várva várt első cipőcském! Csupa bőr, puhatalpú szépség. Egészséges, szép, kényelmes. Nem tiltakozom ellene, azt hiszem nemcsak anyának tetszik :-)

Ebben már nem fogok csúszkálni azt hiszem. Könnyű lesz szaladgálni :-)

Egyedül falatozgatok

Eddig egyedül, úgy, hogy én raktam a számba az ennivalót csak kenyeret vagy kiflit voltam hajlandó enni. Ha meg is fogdostam más kaját, eszembe sem jutott a számba rakni, maximum nyomkodtam, markolásztam, kidobáltam a tányérból. Na jó, kivétel volt a cseresznye, az annyira csábító volt, hogy megpróbáltam bekapni őket, de azt meg anya nem engedte. Meg így vagyok az almával is, ha kezem ügyébe kerül elkezdem harapdálni, de azt sem nagyon szabad :-)
Tegnap uzsi-vacsira anya adott kölesgolyót meg bulátát is desszertnek ... hááát nem kellett nagyon erőltetni, hogy egyem őket. Már nagyon tetszik nekem ez a nagy darabos evés, pedig még csak 2 fogam van!
Eljutottunk addig, hogy én egyedül pakoltam őket a számba. Csak arra kell figyelni anyának, hogy egyszerre csak 1-2 darabot tegyen elém, különben képes vagyok mindet betuszkolni a számba. Ami szem előtt van annak el kell tűnnie a pocakomba - úgy gondolom :-)
Ma ebédkor folytattam, krumpli és répa darabokat ettem ügyesen egyedül!

Talán ráéreztem az ízére, hogy milyen jó is egyedül falatozgatni, pakolgatni a számba a finom falatokat!:-)

Ott az egy adag buláta a tányéromon. (Nem sokáig szokott az ennivalóm a tányéromba maradni, mert felfordítva sokkal izgibb a tányér:-))

Két lábon :-)

Ma is nagy esemény történt. Egyedül felálltam!!! :-)
Először a mosogatógépnél sikerült talpra vágnom magam, le volt nyitva az ajtaja és arra támaszkodva sikerült felállnom. (Ezt már máskor is próbáltam csak elcsúsztam.) Ez még nem volt olyan egyenes háttal állás, mert a mosogatógép lenyitott ajtaja elég lent van, de izgi kezdett volt két lábon egyedül! Aztán folytattam ... hol máshol mint a fürdőkádban. A legegyszerűbb helyet választottam :-) Fürcsi pancsikor egyszer-kétszer feltérdepeltem fogva a kád szélét, majd anya majdhogy észbe sem kapott és már ott álltam vigyorogva:-) Nem nagyon zavart, hogy a legcsúszósabb megoldást választottam.
És ha már ma így belelendültem, nem is hagytam abba, a kiságyat is ki kellett próbálni. Ha már aludni nem is, felállni ott is sikerült. Aminek az lett az eredménye, hogy egyszerűen kivívtam, hogy a nagyágyban aludjak, mert a kiságyam még nincs teljesen alulra leengedve és így már fennáll az esélye, hogy ki is eshetek. Anya a nagyágyba parancsolt:-)
Sajnos apa lemaradt ezekről a szenzációkról, mert pont olyan napot választottam a talpra állásra mikor apa céges vacsin volt.

A mosogatógépest sikerült anyának megörökíteni:-)

Uszis képek

Nagynéni eljött velünk megnézni az uszi-uszit és csinált egy csomó képet!



Kimászok, meg kell szerezni a labdát!
























Kell-kell az a kacsa is...












Anya hátán úszkálva ... nekem már nem annyira tetszett a vége...nem annyira szeretem ezt a nyakba kapaszkodás dolgot.










Apa pocakján úszkálok, ilyenkor kapaszkodni kéne a nyakába...

11 hónapos Blanka lányka

Így csinálom :-)

Csücs egyedül

Néhány napja anyáék tanítgatnak egyedül felülni. Ugyanis már elég nagy vagyok (főleg apa gondolja így:-) hozzá, hogy egyedül csináljam. De valahogy pont mostanában kaptam rá én is az ízére az egyedül felülésnek. Én hanyatfekvésből próbálkozom, simán felszeretnék ülni hasizomból. Nem könnyű, de csak kicsit kell segítsenek anyáék és működik. Nagy kocka hasam lesz ha így haladok:-) Apa persze úgy tanít, hogy forduljak el kicsit oldalra, és toljam fel magam a kezemmel.
Lelkesen csinálom mindkét verziót, nagyon élvezem:-) Most már pelusozni sincs nagy kedvem hanyat feküdni anya "nagy bánatára".
Addig-addig gyakoroltam, míg ma reggel egyedül felültem!!!
Hogy hogyan az titok! :-) Nem látta se anya, se apa.
Velencei tóra készülődtünk, apa lerakott hanyat a játékaimhoz, majd egyszer csak kérdezte anyát, hogy ő ültetett-e fel, de nem anya volt...
Én magam!!!:-)
A Velencei tónál volt egy öko-bio fesztivál és elmentünk kiruccani kicsit. Igaz, hogy nagyon fújt a szél, de jól éreztük magunkat, hideg nem volt. Kellemes volt az egész. Ücsürögtünk sokat a fűben, néztük a tavat és a sok érdekes mozgó szörföst rajta, én élveztem, hogy csak úgy a fűben kúszok, mocorgok és hoppá felülök!
Hipp-hopp rájöttem, hogyan kell csinálni saját tökéletes taktikámmal.
Kúszásból hátratolom a popsim, ki a lábaim és csücs! Nagyon jóóóó!!!:-)
Aztán mikor már jól elfáradtam, meg teleraktuk a pocakunk tejfölös-szalonnás kenyérlángossal, hazajöttünk. Jó ötlet volt elmenni egy ilyen új helyre, ahol aztán végképp megszállt a csücs ihlet!

Cseresznye és meggy

Szerdán ettem először cseresznyét, tegnap pedig meggyet. Ízlik mindkettő, nagyon izgi gyümölcsök, mert evés közben lehet őket pakolgatni a tálból, ki-be a kis piros golyócskákat. Anya megengedte, hogy én is tapizzam meg amit eszek. A cseresznyével még nem is voltak gondok, de mikor a meggyet elkezdtem szétnyomogatni kis kezeimmel ... - anya nem örült neki:-)
Így most ilyen cseresznyés-meggyes délutánok következnek, finom-finom falatkákkal. Anya négybe vágja nekem, és mennek be a pocakomba.
Megyünk is nagyiékhoz, hogy hozzunk még permet nélküli példányokat.

Én és a fogkefe

A kefékkel nem vagyok nagy barátságban, így volt ez a fogkefével is.
Szemeztem vele a fürdőszobában, de közelről már félelmetes volt, elvenni eddig soha nem mertem, sőt kértem anyát ne is vigyen a közelébe.
Aztán ma összeszedtem minden bátorságom és az esti fürcsi után, úgy döntöttem elkapom a nyakát és kivettük megmutatni apának mi van nekem :-)
Innentől kezdve nagyon gyorsan jó barátok lettünk és egyből azt is tudtam mit kell vele csinálni :-)
Mától minden este mosok fogat is! :-)